,,az írói munka- akármilyen minősége- megköveteli, hogy a szívet az ideget és eszméletet valamilyen az átlagos életérzésnél perzselőbb hőfokon tartsuk." (Márai Sándor: Egy polgár vallomásai)
Hát kérem, ha az ember nagyon akar, tud tanulni valami értelmeset is az emelt magyar érettségi alkalmából. Pl: Márai szerint irodalom az ami fáj. József Attila, Hemingway. Bár ha jobban bele gondolok, valóban csak a hányatott sorsú emberek vitték sokra. Sokra. Szabó Lőrinc, felesége öngyilkos lett. Radnóti, és a zsidók üldöztetése. Weöres Sándor pedig csak mert minden reggel felkelt és kávét ivott, örökre Bóbita marad? Mondanám, hogy nekem nem az, de nekem is csak az. Ez mondjuk Mohácsy könyveinek meg a magyar tanáromnak köszönhető. Najó, az én elmaradottságom. De most akkor valóban csak arra figyelünk aki más. Más. Mindenki más, csak ők az elfogadott külsőségekben mások. Kurváznak isznak drogoznak. De ha valaki rendesen él, reggel felkel, beül a Suzukijába és bemegy a helyi parasztgimibe magyart tanítani, akkor az már nem lehet különleges? Nem alkalmas arra, hogy emlékezzenek rá? Nem tud kitörni? Nem lehet más, csak mert szeret biztonságban élni?
Amúgy ajánlom Márait, hosszú és körülményes a stílusa (számomra!) de vannak érdekes gondolatai.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Kedves Dórikám,
Ahogy Örkény mondta: "Aki azt mondja, hogy az író a szenvedéből táplálkozik, az hazudik." Szerintem egy író kenyérből, pikszalámiból és jó sok kokakólából, meg csítoszból táplálkozik, és akkor nem szóltunk a töménytelen neszkáféról. Az íráshoz nem nagyon kell élettragikum. Igen, kivétel nélkül, minden költőnek, írónak fel lehet sorolni az életében legalább egy súlyos tragikumot. De az élet márcsak ilyen. Hogy mindenki életében van legalább egy verihardkór tragikum. Az írás tanulható, azaz annyira tanulható, mint a színjátszás. Mert az írás is egyfajta színjátszás. Az ember kigondol egy alakot, ennek az álarcát ölti magára, és leírja "önmagát". Az írás szétroncsolja, megöli ezt a maszkot, de amíg az ember az utolsó leütéshez, vagy tollvonáshoz nem ér, addig ő az, amit ír. Utána semmi köze hozzá. Dióhélyban, szerintem, ennyi. Nem kell hozzá parázslélek, csak szem meg agy. Ja és nem, aki parasztgimibe megy tanítani, az soha nem lesz különleges.:)
köszi:S....:)akkor marad a nemzeti a parasztgimi helyett:D
Megjegyzés küldése